Egy dolgot azonban a konfliktus nem változtatott meg Lengyelországban, mégpedig a kormányát.
A jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) párt 2015 óta megszakítás nélkül kormányozza az országot,
és az Egyesült Jobboldal nevű nagy koalíció részeként ellenőrzi mind az elnökséget, mind a parlament alsó házát – az úgynevezett szejmet. Andrzej Duda elnök hivatalosan független, de korábban a PiS tagja volt, és továbbra is a PiS támogatja.
A PiS-t sokan ellentmondásosnak tartják, de mégis népszerű.
A párt az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértésével kivívta az Európai Unió haragját, amire a Bizottság a jogállamiság megsértésének indokával visszatartja a Lengyelországnak nyújtott járványügyi segélyt, illetve támogatásokat. A PiS ellen felvetik, hogy megszilárdította a sajtó feletti ellenőrzést, vagy felvásárolta a magánkézben lévő médiumokat, vagy bezárásra kényszerítette őket. Továbbá a PiS igyekszik visszaszorítani az LMBTQ+ és az abortusz jogokat, és inkább családi értékeket hirdeti. 2018-ban Duda kiváltotta az amerikaiak bírálatát, amikor aláírta azt a törvényt, amely megtiltotta, hogy Lengyelországot belekeverjék a holokausztba.
A PiS azonban jóval a legközelebbi riválisa, a Donald Tusk vezette liberális centrista Polgári Platform (PO) előtt jár.
Tusk 2007 és 2014 között volt miniszterelnök, majd az Európai Tanács elnöke. Tusk elkötelezettsége az európai intézmények irányában éles ellentétben áll a PiS Brüsszel-kritikájával.
Idén ősszel Tusk a PiS hivatalban lévő miniszterelnökével, Mateusz Morawieckivel szemben száll harcba a miniszterelnöki poszt visszaszerzéséért. Bár Morawiecki a lengyel kormányfő, a PiS-t továbbra is társalapítója, Jaroslaw Kaczynski irányítja. Kaczynski keményvonalas, aki formálisan a miniszterelnök-helyettesi pozíciót tölti be, de komoly hatással bír az egész államhatalomra.
Duda korábban Kaczynski minden óhaját kielégítette, de az ukrajnai háború miatt szakadás alakult ki kettejük között. Míg Duda pragmatista, aki hajlandó visszafogni populizmusát, hogy ne veszélyeztesse az EU és a NATO biztonsági garanciáit, Kaczynski gyakran nem volt hajlandó kompromisszumokra. Egyelőre nem világos, hogy a PiS idei kampánya során kinek a platformja fog győzedelmeskedni, bár 2023 elején a szakértők egyelőre úgy vélik, hogy Kaczynski erősebb, mint Duda.
A lengyel választásokon 100 szenátusi és 460 Szejm-helyet lehet majd nyílt listás arányos képviselettel megszerezni. A pártoknak 5 százalékos küszöböt kell elérniük ahhoz, hogy bármelyik testületbe bejussanak; koalíciók esetében ez a küszöb 8 százalék.